Alkalmi blúz reticella csipkével

 

A reticella egy tűcsipke, amely a 15. században alakul ki, s a 17.század első negyedéig nagyon népszerű volt.

Eleinte a vászonból szálakat húztak, s így rácsokat hoztak létre. Erre a rácsra geometrikus mintákat hímeztek gomblyuköltéssel, amelyek négyzetekből és körökből álltak.  Később már nem használtak textil alapot, hanem cérnából készítették el a négyzetes alapot. 

Franciaországban 1587-ben Federico de Viniciolo, majd 1617-ben Cesare Vecellio olasz tervezők által megrajzolt mintákat könyv alakban jelentették meg. Ezeket a könyvek nagyon népszerűek voltak, s többször újra nyomtatták.

Később a vertcsipke készítők is átvették ezeket a geometrikus mintákat, és áttört tűcsipke utánzatokat alkottak. Ezekre a mintákra is jellemző a négyzetes szerkezet, amelyeket függőleges, vizszintes és átló irányú osztások tagolnak. A mintát ívelt  fonások, pikós fonások, körök, alkotják, amelyeket alakvetésekkel, vászonveréssel, egészveréssel dúsítanak.

Egy ilyen vertcsipke reticellát választottam az alkalmi blúz díszítésére. A mintát Brigitte Bellon tervezte, s Gleklöppelte reticella című könyvében jelent meg. 

A blúz zsorzsett selyem anyagból készült. Egyszerű mélyített kerek nyakkal, háromnegyedes ujjal. 

Az ujja alja szabott, enyhe behúzással bővül. A csipkét a blúz aljára, s az ujja végére tettem. 

A csipkemintában fonás, pikós fonás, egészverés és háromszög alakú alakvetés található. A széleminta azsúros vászonverés. A moshatóság miatt a pikókat csomózott pikó technikával készítettem. 

Ez a csipke jól mosható. Nem célszerű a természetes és a mesterséges alapanyagok keverése, de ez a párosítás kiállta az idők próbáját. A csipkét felvarrás előtt gőzölve átvasaltam, hogy a későbbi mosás során ne ugorjon annyira össze. A vasalást azonban nem lehet megúszni. 

A csipke mintarajza:

Források: 

https://en.wikipedia.org/wiki/Reticella

Brigitte Bellon: Geklöppelte reticella