2017. február 22., szerda

Csipke Körmöcbányáról 4

Az előző egyik bejegyzésben már szerepelt ennek a csipkének a betétcsipke   változata. Most a szélcsipkéjét hoztam. 

Ugye milyen szép?
A mintarajza:

A csipke egyenes szélén hollandi tűzés van, de szép sima kitűzéssel is.

2017. február 15., szerda

Csipkefajták: Kadomsky veniz

Kadom kisváros Közép- Oroszországban  Rjazany régióban található. Gyönyörűséges varrott csipkéjéről híres.
A legenda szerint I. Péter cár megelégelte, hogy az orosz nemesek és bojárok külföldről vásárolt csipkékkel díszítették ruháikat. Megparancsolta, hogy hívjanak külföldi mestereket az országba, akik tanítsák meg a művészi csipkekészítés rejtelmeit. Hamarosan meg is érkeztek Kadomba a velencei apácák, hogy a velencei varrott csipke technikáját megtanítsák. Az évek során keveredett a velencei és az orosz helyi mintakincs. A 19.század végén  M. A. Novosiltseva helyi földbirtokos rácsodálkozott a helyi asszonyok által készített csipkékre. Ösztönözte őket, hogy eladásra is készítsenek csipkét. Lánya  M. Yu. Avinova új típusú csipkéket tervezett, amelyek sikeresek voltak Moszkvában, Szentpéterváron. Művészi hímzésű abroszok, szalvéták, futók, blúzok kerültek ki a csipkekészítő asszonyok kezei alól. A kadomsky veniz csipke híre külföldre is eljutott. Sikeresen szerepelt, szerepel ma is kiállításokon.


















Források:
http://kadom.ru/kadomskij_veniz.html
http://www.liveinternet.ru/
www.pinterest.com

2017. február 8., szerda

Napernyő

Mindig nagyon tetszettek a napernyők. Álomszépeket láttam. Nekem is kell egy ilyen!- gondoltam, s nekiálltam megtervezni. 



Előszöris kell egy ernyő alap. Először fában, bambuszban gondolkodtam, de nem találtam ilyet. Maradt a fém alap. Legalább a nyele legyen fából... Ilyet sem találtam. Mivel a régi képek alapján úgy gondoltam, hogy a napernyő kisebb, mint egy esernyő, gyermek esernyőt vettem. Fém volt a szerkezet, de minden más műanyag. Sikerült egy kedves öreg esztergályost találnom, aki szakmája mestere. Ő elkészítette az esztergált nyelet, a fémpálcák végén lévő bigyókat, az ernyő tetején lévő gombot. A nyél és a gomb segítségével sikerült elég hosszúra ( lásd a régi hölgyeket a képeken) varázsolni az ernyőt.


A lebontott textilt szétbontottam, s egy cikk megadta a szabásmintát. Pontozott alapra raktam, s jöhetett a rajzolás. A mintarajzot közzé teszem, de mivel minden ernyő kicsit más, csak méretezés után ajánlom használni.




 Négy elemet csipkéztem meg. 


A keletkező néhány szálat elvarrtam... Varrtam és varrtam és varrtam....

A másik négy elem a kollekcióra jellemző vaj színű batiszt. A folytonosság érdekében ide pedig textilfestő fedő fehér tollal felrajzoltam a csipkében futó kontúrszálak mintáját.


Ez úgy készült, hogy először átlátszó fóliára fekete alkoholos filccel átrajzoltam a mintarajzról a kontúrszálak vonalát. A fóliát üveglapra tettem, erre a batisztot. Alulról átvilágítva a textilfilccel megrajzoltam. Az útmutató szerint megvasaltam.
Az elemeket összevarrtam, ráerősítettem az ernyő alapra. Hozzávarrtam a fodrot. Felragasztottam a záró kupakot, és el is készült!


2017. január 25., szerda

Csipkefajták: Balatonendrédi csipke




Balatonendréd Magyarországon, a Balaton déli partja közelében helyezkedik el.


1908-ban Kájel Endre balatonendrédi református lelkész felismerte az európai igényt a finom csipkeholmik iránt. Egyúttal a falu asszonyainak munkát tudott adni a csipkeverés tanításával. A csipkézést a falu református asszonyai megtanulták. Az állandó csipkekészítők csoportját azok az asszonyok alkották, akiknek téli pénzkerestre volt szükségük. Így rövid idő alatt létrejött a faluban az endrédi csipke akkori világhírnevét megalapozó csipketelep. A csipkeverés fortélyait ingyen tanították. Tanfolyamokat szerveztek, ahol a munkával nem rendelkező tanítónőknek tanították a csipkeverést. Így a környező falvakba is elvitték a háziipar ezen ágát. Amikor a csipkeverők piacképes munkát tudtak előállítani, akkor előre meghatározott bérért adták át a telepnek az elkészült csipkéket. A cérnát és a sajátos mintakincsű mintalapokat ingyen kapták a csipkeverők. Az endrédi telep a kész munkákat átvette, majd mint Endrédi csipkét forgalmazta a bel- és a külföldi piacokon. Kájel Endre felesége Koroknai Zsófia lelkes munkája is hozzájárult az endrédi csipke sikeréhez. Sajátosan egyedi mintakincs: a hópehely, a pávafarok, a bazsarózsa, a cserfa levél, stb.teszi egyedivé ezt a csipkét.
Az 1980-as években úgy tűnt, hogy elvész ez a hagyomány. Az Önkormányzat és az általános iskola összefogása mentette meg a csipkeverés hagyományét. Az iskolai tanterv része lett a csipkeoktatás.
A faluban található a Kajel csipkeház, ahol több mint 150 szebbnél szebb csipkét láthatunk.


A pávafarkas csipke:

 A hópelyhes csipke:


 A cserfa leveles csipke:



A bazsarózsás csipke:


 És más csipkék:























Források:
http://www.balatonendred.hu
http://ertektar.vpmegye.hu
http://www.szantodpuszta.hu
http://szellemikulturalisorokseg.hu/
http://malagarden.hu
https://sites.google.com

2017. január 18., szerda

Csipke továbbképzés Békéscsabán

A hétvégét Békéscsabán töltöttem. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület hirdetett továbbképzést A gömöri csipke tovább gondolása címmel. Ezen a továbbképzésen vettem részt. A tanfolyamot Tóthné Kiss Szilvia vezette.
A bevezető előadás után megkaptuk az első feladatot. Egy gömöri csipkével díszített lepedő betét csipkéjének mintaelemét kaptuk meg.


Ennek alapján kellett egy stóla csipkéjét megterveznünk.
Készültek olyan tervek, amelyek magukon viselik a gömöri jelleget:




S olyanok, amelyek kevésbé:




A következő feladat egy ruházaton elhelyezkedő csipke tervezése volt. Ehhez először szabásmintára van szükség. A szabásmintát mindenki maga készítette a saját méretére. Az Arany szabásminta kiadvány alapján, speciális centiméter segítségével készültek el a szabásminták:



Az elkészült terveink:










Nagyon hasznos hétvége volt. Sokat tanultunk a kétnapos munka során. 
Az itt bemutatott mintarajzok a minták tervezőié.