2017. április 19., szerda

2017. április 12., szerda

Sokác csipke a pécsi csipketáborban

A csipkeegyesület  a 2016-os nyári táborát Pécsen tartotta. A téma a sokác csipke volt. Három  csipkefajta közül választhattunk: vert csipke, csomózott rece csipke és a horgolt rece csipke közül. Mivel az idén csak két és fél napot tudtam a táborban eltölteni ( amelyből majd egy napot Mohácson töltöttünk), ezért a horgolt rece csipkét választottam.
Ez a rece csipke alapjaiban különbözik az általam eddig ismert horgolt rece csipkétől. Másképpen készítjük a recét.

Mint a képen is látszik,  öt láncszemes íveket készítünk, amelyeket rövid pálcával kapcsoljuk az előző sor ívének közepébe. A mintázatot a betöltött ívek adják. Itt a láncszemek helyett az előző sor rövid pálcájába készítünk egy- és kétráhajtásos pálcákat. 
Ilyen mintákat készítettem:



Nagyon szép mintázat alakítható ki ezzel a fajta recével.

2017. március 29., szerda

Csipke Körmöcbányáról 5

Ismét egy különleges, ritkán látható betétcsipkét mutatok meg. A levélke és a rózsaverés kedvelőinek ajánlom.


 A mintarajza:


Ennek a betétcsipkének van szélcsipke változata is, amit egy későbbi alkalommal szintén be fogok mutatni.

2017. március 22., szerda

Csipkefajták: Hunnia csipke

A Hunnia csipkét  Fáy Aladárné született Edvi Illés Gizella alkotta meg. 1871-ben született Magyarországon Nógrád megyében  Tolmácson. Gyermek korától kézimunkázott. Bántotta, hogy a magyar lányok, asszonyok csupa külföldről jött minta alapján készítették kézimunkáikat. Ezért kezdett gondolkodni egy magyar motívumokra épülő csipke létrehozásán.
Egy olyan egy darabban készült vert csipke mellényt szeretett volna készíteni, amely csupa tulipánból áll. Meg kellett oldania a szálak újfajta áramlását. Sikerrel járt, s elkészült a mellény. Fáy Aladárné megismerte a sárközi fehér hímzéseket, amiket megpróbált csipkébe ültetni. Így született meg a Hunnia csipke.
A Hunnia mindig magyar motívumokat használ fel. Nagyon vékony szálból készült csipke, amely apró motívumokból épül fel. A motívumok kontúrozottak, szövéssel készülnek, amelyeket díszverésekkel lazítanak.




 






























A képeket Fáyné Tornócky Judit bocsájtotta rendelkezésemre.
Aki többet szeretne tudni a Hunnia csipkéről, annak lehetősége van a Hunnia Csipkemúzeumban 2696 Terény Arany János utca 70.
Valamint a következő honlapokon:
http://csipkemuzeum.hu/
http://doksi.hu/get.php?lid=8387&order=DisplayPreview
http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/csipkeszegely-un-hunnia-csipke/8165
http://mno.hu/migr/szaz-eve-szuletett-a-hunnia-csipke-700784
http://tereny.hu/?page_id=1554
A Magyar Iparművészet című folyóirat 1936-os évfolyam 5. 6. szám
                                                                1938-as évfolyam 7.szám
                                                                1940-es évfolyam 10. szám

A Magyar Csipkekészítők Egyesülete által szervezett táborban meg is tanulható a Hunnia csipke készítése mind kezdő, mind pedig haladó csipkekészítőknek is. A tábor 2017.07.10-15-ig Bázakerettyén lesz. A részletek később válnak ismertté.

2017. március 15., szerda

A három pillangó

A három pillangó. Nekem még a debreceni Nagymamám mesélte ezt a mesét. Én tovább meséltem az unokámnak. Gréta szívesen hallgatta. Szeretett volna egy mesekönyvet, amiben benne van ez a mese. Kerestem a könyvesboltokban ilyen mesekönyvet, de nem találtam. 
Nincs mese, meg kell csinálni! És neki kezdtem. 
Keresgettem az interneten tulipán mintákat, pillangó mintákat. Találatban nem volt hiány. Egyik sem felelt meg teljesen az elképzeléseimnek, ezért kicsit jobban, vagy kevésbé átalakítottam a mintarajzokat. Megcsipkéztem a piros, a fehér, a sárga tulipánokat és pillangókat. 
A hátteret Gréta ( három és fél éves) festette meg. Nagyon aranyos volt. Mondtam neki, hogy lenne egy kérésem. Kellene festeni egy rétet, kék eget, napocskát. Jó. - válaszolta. Eltelt egy bő nap, mikor odajött hozzám: Mama! Most van egy kis időm, megfesteném a rétet. El is készült hamar.
Így született ez a mesekönyv.
Nézzük laponként:






Egyszer volt, hol nem volt, volt három pillangó. Egy fehér , egy piros és egy sárga. Nagyon jó barátok voltak. Vidáman szálldostak a rét felett.




Egyszer csak sötét fellegek gyülekeztek az égen. Eltakarták a napot, s hatalmas cseppekben esni kezdett az eső. A pillangók megijedtek, hogy elázik a szárnyuk, s nem tudnak majd repülni. Menjünk a sárga tulipánhoz - mondta a sárga pillangó – hátha befogad bennünket!



A szakadó esőben elrepültek a sárga tulipánhoz. 
- Kedves tulipán - mondta a sárga pillangó - fogadj be bennünket. Elázik a szárnyacskánk, s nem tudunk repülni. 
- Téged sárga pillangó befogadlak, de a másik kettőt nem. - mondta a sárga tulipán
- Ha a barátaimat nem fogadod be, akkor én se megyek be! - felelte a sárga pillangó.




- Menjünk a fehér tulipánhoz-mondta a fehér pillangó. El is repültek a fehér tulipánhoz.
- Kedves tulipán fogadj be bennünket. Elázik a szárnyacskánk, s nem tudunk repülni. 
- Téged fehér pillangó befogadlak, de a másik kettőt nem. 
- Ha őket nem fogadod be, akkor én sem megyek! - válaszolt a fehér pillangó.





- A piros tulipán hátha befogad bennünket, repüljünk oda- mondta a piros pillangó. 
El is repültek a piros tulipánhoz. De a piros tulipán csak a piros pillangót akarta befogadni, a másik kettőt nem.



Nagyon elszomorodtak a pillangók. Megsajnálta őket a napocska. Hívta a szelet, hogy kergesse el a felhőket. A szél eleget is tett a nap kérésének. Elfújta a felhőket, s újra kisütött a nap. A pillangók megszárították szárnyacskáikat. Újra vidáman repdestek a virágos rét felett.

Ilyen lett a mesekönyvünk. Nagy örömmel dolgoztunk rajta mindketten.
A mesekönyvünk képeiből készült könyv nem árusítható, nem hozható kereskedelmi forgalomba.