2014. január 29., szerda

Kiállítás ajánló: Mátray Magdolna kiállítás



Ez a meghívó emlékezni, tiszteletet adni hív bennünket. A Hagyományok Háza szervezésében Mátray Magdolna emlék kiállítás nyílt a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszakos kiállító termében. Ezen a kiállításon láthatjuk alkotásai mellett Mátray Magdolna féltve őrzött eszközeit:


gyűjteményének darabjait:




az általa készített könyveket, kiadványokat:



a nemzetközi kiállításokon kapott elismeréseit:



az Aranycsipke díj pályázaton díjazott alkotásokat: 


A kiállítást feltétlen érdemes megnézni. Ízelítőt kaphatunk abból a szemléletből, amit hosszú évek kutatásának eredménye alapján alakított ki, és képviselt Mátray Magdolna.  Munkáiban nagyon jól nyomon követhető a csipke magyar népi hagyományainak átültetése a modern kor kultúrájába. Láthatjuk azokat az alkotásokat, amelyeknek iránymutatónak kell lenniük a jövőben is. Figyelembe kell vennünk iránymutatását alkotásaink elkészítése és minősítése során is.

A kiállítás helye: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6
Nyitvatartási ideje: H-Cs: 9-16, P: 9- 13 óráig ( csengetni kell)
Megtekinthető: 2014.03.14.-ig

Az Mátray Magdolna munkásságát és néhány alkotását bemutató képet lehet megnézni a Magyar Csipkemúzeum februári tárlatán. A tárlat 2014.02.03.-ától tekinthető meg itt.


2014. január 22., szerda

Olaszországban láttam 3

Még mindig időzzünk Alberobellóban. Ebben a térségben hagyománya van a rojtkötésnek is. A következőket láttam:
















Végül egy szép azsúr:



2014. január 15., szerda

Csipkefajták: horgolt rece

A horgolás a csipke készítésének talán legismertebb módja. Ennek a technikának alapjai a pálcák és a láncszemek. A rece minta tulajdonképpen üres és betöltött négyzetek váltakozása a megfelelő minta szerint. A négyzetek egyráhajtásos pálca és két láncszem váltakozása. A következő sorban a pálca a pálca fölé kerül. A betöltött négyzet esetén a láncszemek helyett két egyráhajtásos pálcát készítünk.
Nézzünk néhány szép példát a fentiekre:
A matyó horgolt szélcsipke alapja is a horgolt rece:


A máramarosi hucul népviseleten:


Szél és betét csipkeként:













A fenti képek kiállításokon készültek.
Sok esetben keresztszemes hímzések mintavilágát ültetjük át a horgolt recébe. Így jártam el én is, amikor a terítőm betét csipkéjét készítettem:





(A terítőről a "Húgom kedvence" című bejegyzésben írtam részletesen.)
  vagy a női ing ujjának betétje készült:






2014. január 8., szerda

Keresztelő ruha

Vízkereszt napja kapcsán mutatnám be a keresztelőruhát, amit vertcsipkével díszítettem.



"Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!"

(Mt 28,16-20)


Mit is tudhatunk a keresztelőről a Néprajzi lexikon szerint?


A keresztelő a keresztény egyházba fogadás  rítusa, mely egyúttal az  újszülött befogadása a család és a falu közösségébe. A régi időkben fontos szempont volt, hogy a keresztelő minél hamarabb megtörténjék (gyakran már másnap, de általában egy héten belül), nehogy kereszteletlenül haljon meg a gyerek. A keresztelőre többnyire a bába hívta meg a keresztanyát, másutt a komahívó. Verses vagy egyénileg formált beköszöntővel kérték fel a komát a tisztség elvállalására. A keresztelés napján többnyire reggelire gyűltek össze a komák, ekkor szólítják először komának egymást. A keresztelőre a bába vagy a keresztanya öltöztette a gyereket. Általában cifra ruhába, pólyába vagy vánkosba kötötték, gyakran  mágikus tárgyakkal (olvasó, barkaág stb.) látták el rontást elhárító céllal. A keresztelőre vagy csak a bába és a keresztanya ment vagy az összes koma és komaasszony. Ez utóbbiaknál szokásos volt, hogy vagy a bába vagy az apa vitte kis kancsóban a kereszteléshez a vizet. A keresztelőre menet és jövet számos rituálisan kötött cselekmény, az újszülött jövőjét biztosító  mágikus eljárás volt szokásban. A keresztelői menet indulásakor sok helyen mondták: "Pogányt viszünk, keresztényt hozunk". A keresztelő után keresztelői lakomát tartottak. A keresztelői lakomának két fajtája ismeretes: szerényebb megvendégelés ebéd, vacsora vagy csak kínálás formájában a keresztelő napján a komák és a bába részvételével; vagy nagyobb szabású lakoma főként az első fiúgyermek születése után. Ez utóbbi időpontja nem feltétlenül a keresztelés napja. Az ebédeknek, vacsoráknak meghatározott étrendje volt, helyi szokásoknak megfelelően, vagy egy-egy jellegzetes fogása. Az ételeket többnyire a  gyermekágyas családja adja.
Az ünnepi asztalnál került sor a komák adakozására. A kitett tányérba mindig a keresztapa (főkoma) tette a legnagyobb összeget. A pénzt az anya az újszülöttre költötte. A keresztelési ajándék azonban lehetett más is: Erdélyben jószág (borjú, malac, bárány) volt szokás, amit szintén a keresztelői lakomán ígértek be.
Az általam készített keresztelő ruha finom lenbatisztból készült. Fehér felvidéki vertcsipkével. azsúrral és boszorkány öltéssel díszítettem.
A csipke megjelenik a ruhácska elején, alján, s a sapkán is.
Egy  kiállításon:



A csipke mintarajza:
Ezt a mintarajzot még régebben rajzoltam, szabadkézi a rajz. A piros vonal kontúrszálat jelöl, a keresztelő ruha esetében fényes, vajszínű pamutszálat. A csipke 100-as horgoló cérnából készült. A mintarajz méretei: szélessége 27mm, a tűzéspontok távolsága a csipke szélén 3,5mm. 

Új tárlat a Magyar Csipkemúzeumban

A Magyar Csipkemúzeum januári tárlatán bemutatkozik

Tóthné Szabó Terézia a szolnoki csipke mestere
és
Troll Istvánné a sóvári csipke mestere

A Magyar Csipkemúzeum elérhetősége:
www.csipketarlat.blogspot.hu

2014. január 1., szerda

Variációk 7

Csipkés boldog új évet kívánok!

Folytassuk tovább a variációkat most már három elemmel. Ezen a mintán két szövéses négyzet és a legyező szerepel.



Ebben a mintában is sok variáció rejlik. A négyzeteket készíthetjük szövéssel, félveréssel, s ezek variációival.
A minta mintarajza: