2016. június 15., szerda

Csipkemúzeum nyílt Debrecenben

Csipkés világunk újabb szépséggel gyarapodott. A debreceni evangélikus  altemplomban nyílt meg Magyarország első állandó csetneki csipkekiállítása.

A kiállítást két helyiségben rendezték meg. Az egyik kiállító térben Medgyesi Károlyné Vághy Ida   Aranycsipke-díjas csipkekészítő (a csetneki csipke kutatójának) különböző technikával készült csipkéi vannak kiállítva. 

 



 
A másik  kiállító térben a csetneki csipkéről található történeti áttekintés. Medgyesi Károlyné Vághy Ida 1996-tól kutatta a csetneki csipke   történetét, megfejtette készítésének különleges technikáját.



 
Az Evangélikus Csipkemúzeum hivatali időben hétfőtől péntekig 10-16 óráig tekinthető meg Debrecenben a Miklós u.3 alatt.
Mikor ott jártam, a kaput zárva találtam. Ettől nem kell megijedni, a közösségi ház csengőjét megnyomva egy kedves fiatal hölgy azonnal beengedett, s kinyitotta a kiállítási teret.     

2016. június 8., szerda

Variációk 36

Az egyik szövéses négyzet helyébe pók került:



A csipkét 60-as horgolócérnával készítettem. Így 7,4 cm széles lett. A szélen a tűzéspontok távolsága 4,6 mm. A csipke elkészítéséhez 31 pár verőke szükséges.
A mintarajz:


2016. június 1., szerda

Csipkefajták: Sóvári csipke

Sóvár a trianoni békeszerződés (1920) előtt Magyarország terültéhez tartozott. Három településből állt  Német-Sóvár, Tót-Sóvár és Bánya-Sóvár. Ma Szlovákia területén található. Nem önálló "település", hanem Eperjeshez, szlovák nevén Presov-hoz csatolták 1970-ben. Ezért vallják magukénak ezt a csipkét mind a magyarok, mind a szlovákok.
Közvetlen adatok nem ismertek, de a kutatások azt mutatják, hogy a csipkeverés története a 17.századig nyúlik vissza. A csipke készítése a magyarok lakta Bánya-Sóváron volt jelentős. Ezért említik sóbányai csipkének is. A bányász lányok viselete még a 19.század közepén is csupa csipke volt. Viseltek egy darabban vert csipke kendőt, főkötőt, élénk színű csipkeujjast, amit csipkecsíkokból dolgoztak össze, csipke gallért, sőt valószínű, hogy a szoknyájuk is csupa csipkéből volt varrva. A faluban mintegy 300 asszony foglakozott a csipkeveréssel. A lányok 10-12 éves korukban kezdték el a csipkeverés tanulását. Néhány hónap tanulás után már eladásra készítették a csipkét. A faluban két asszony foglalkozott az értékesítéssel. Eperjesre a vásárba vitték az elkészült csipkéket. Eperjesen a főkötőkészítő asszony dolgozta fel a csipkék egy részét. A főkötők homlok részét díszítette az 1-2 tenyérnyi széles, 30-40cm hosszú csipke. 
A csipkék alapanyaga fekete és fehér pamut cérna, színes selyem szál, s sodrott ezüst és arany szál. A csipkék többsége színes. Fehér és fekete csipkét csak az öregasszonyok viseltek ünnepnapokon. A csipkének csak a körvonalát rajzolták meg. Így igen változatos csipkék készültek egyetlen rajz alapján is. 























Források:
Troll Istvánné: Sóvári csipke
Dukai Ditta: Csipke a Felföld népművészetében
www.wikipedia.org

A fotók kiállításokon készültek. Többek között Troll Istvánné, Fáyné Tornóczki Judit, Illés Brigitta, Regős Lídia csipkéi.


2016. május 25., szerda

Esküvői táska

A menyasszonynak is szüksége lehet a nagy nap során néhány apróságra, ezért praktikus, ha van egy, az ünnepi alkalomhoz illő kis táskája. Ezért az esküvői garnitúra következő darabja a menyasszonynak készült esküvői táska.


A táska csipkéje szintén a kollekció eddigi darabjainál használt Spania Dolina-s csipke.  A táska teljes egészében csipkével borított.
A keretet ITT vásároltam. A szabásmintát, s az útmutatót INNEN töltöttem le. A szabásmintát jó szokásomhoz híven kicsit átalakítottam. Ugyanis nem kellett a felső csipke fodor alá textil, s a bélést is egy darabból szabtam. Az alján nincs ovális betét, mert nem akartam nagyon öblösre készíteni. Az általam használt szabásminta a csipke mintarajzáról lemásolható, mert a csipke beborítja a textilt.
A csipke több ütemben készült:


Az elkészült csipke:


A csipke alatt a vajszínű pamut batiszt van, a táska bélése fehér pamut batiszt. Használtam még merevítő közbélést és 2mm-es közbélést.






A csipke mintarajza két részletben:





A megjelölt középvonalakat illesszük össze. A csipkét 100-as horgolócérnából készítettem. A piros vonal a kontúrszálat jelöli. Kontúrszálnak vajszínű fényes pamut fonalat használtam. A mintarajzot akkorára kell kinagyítani, hogy az átlósan elhelyezkedő rácspontok távolsága 2,5mm legyen.

2016. május 18., szerda

Variációk 35

A variációk során elérkeztünk a négy elemű variációkhoz. Ezek a csipkék már szélesebbek, s az elkészítésükhöz több párra van szükség.



A szövéses négyzeteket el lehet készíteni szövéssel és félveréssel is. Így "újabb" csipkéket is kaphatunk.
A csipkét 60-as horgolócérnával vertem. Így a csipke 7 cm széles lett. A szélen a tűzéspontok távolsága 4,6mm. A csipke elkészítéséhez: 29 pár verőke szükséges.


2016. május 11., szerda

Magángyűjtemény: Terítő varrott recével

Ez a terítő  az Isaszegen élő Németh Mihály tulajdona.


A terítő alapanyaga fehér pamutvászon. Varrott recével díszített, amelyet tömő öltéssel mintázott meg a készítője. A terítő mintázata öt nagy kör, négy kis téglalap alakú betét, szélcsipke, s azsúrozás. Sajnos itt-ott sérült már.



Az öt azonos mintájú körben négylevelű virágok láthatók :


A kis téglalapban rózsa mintát varrt a készítője:


Érdekes, hogy a szegély is varrott rece, ami tudomásom szerint elég ritka. A szegély is rózsa mintás, amit létra azsúr kísér:


A terítő a 20. század elején készült. Ha jól belegondolunk, nem kis munka lehetett elkészíteni.

2016. május 4., szerda

Csipkefajták: Velencei csipke-Point gros de Venise

A mellérendelt elemekkel képzett lapos reneszánsz csipke helyébe mozgalmas barokk minták kerültek. A plasztikus, fény és árnyék hatás a domború barokk csipkén , a point gros de Venise-n már maradéktalanul érvényesül. Ez a csipke már a 17. századi un. "nagyvirágos" stílus megtestesítője. Vastag ágakon dús, nagy leveleket és virágokat hajtó relief díszítmény. A kontúrok és a belső rajz domború varrott részletei között gyakoriak az áttört díszöltésekkel fellazított felületek. A nagy motívumok között nagyok a hézagok is. Ezeket többnyire három irányból érkező pikós pálcikákkal hidalják át. Így 1600 elején egy Európa szerte nagy tetszést arató csipkekülönlegesség alakult ki.





















Források:
www.wikipédia.org
Iparművészeti Múzeum: Csipkeművészet
Régiségek könyve Szerkesztette: Voit Pál
www.pinterest.com