Sárköz-Sárpilis

 Pilis ( 1903 óta Sárpilis) A Sárköz legkisebb települése. Nevét onnan kapta, hogy a település valószínű egy kopasz dombra települt, amely olyan volt, mint a barátok pilise (a pálos rend központja a Pilisben volt). Másik feltételezés, hogy a környék mocsaras területein sok pillangó élt, s innen ered a pillés szóból a Pilis elnevezés. A falun kívüliek Vargyúországnak nevezik a falut, mert a környéken sok varjú élt. Ezt az elnevezést a faluban lakók sértésnek élik meg.

Sárpilis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely másik sárközi település. Ezen értékek megőrzésére, megmutatására 2006-ban létrehozták a tájházat. 

A tájházban megtalálhatóak a szövés eszközei. A sárközi szőtteseknek több fajtája van. Az ünnepi szőttes piros, fekete csíkok különböző variációja.

 

A vetett ágy párnáin is sárközi szőttes látható:

Az erősen sodrott vékony fonalból szőtték a bodorvásznat. Ez a finom fonalból szőtt vászonféleség, ha kimosták, fodrozódó felületet adott.

Látható itt egy festett tulipános láda. Ilyen ládában gyűjtögette az eladósorban lévő leány a hozományát.

A régi elhasználódott ruhák ép részeit babákon mentették meg:

Szép rojtkötéses kézimunkákkal is találkozhatunk a tájházban:

Egy kötény rojtos dísze:

Egy külön szoba állít emléket Oláh Márta gyönygfűző Népi Iparművésznek:

Forrás: http://www.sarpilis.hu/tajhaz.htm ( 3. fotó)

A többi fotót magam készítettem.

Sárköz - Alsónyék

Sárközi kirándulásom következő állomása Alsónyék. A település Bátaszék közvetlen közelében helyezkedik el.  

A tájház 2002-ben nyílt meg egy a falu egyik legszebb polgári jellegű épületben. A kiállítás egyik részében a 19-20. században virágkorát élő Sárköz tájegység népi kultúrájának tárgyi eszközei tekinthetők meg. 

A szobabelső részletei: asztal sarok paddal:

A fenti kép jobb oldalán egy ritkán látott eszközt láthatunk, falra akasztható kanáltartókat:

A szőttes díszpárnákkal megrakott ágy, előtte festett székekkel:

Az ablakokon fehér száda függöny:

A településen is nagy hagyománya volt a szövésnek. A sárközi szőttesek piros, fekete mintázattal fehér alapra készültek. 

Szekszárdon nőttem fel, a Sárköz szomszédságában. Akkoriban teljesen természetes volt, hogy ha bementünk a helyi méterárú boltba, akkor többféle sárközi szőttesből lehetett válogatni. Az iskolában az osztálynapló akkor még papír alapú volt. A naplóborító természetesen sárközi szőttes volt, az osztály ablakain szádából készült függöny volt. Nálunk otthon is a fent látható szádához hasonló függöny volt. Még most is őrzöm, és használom azt a sárközi abroszt, amit 50 éve kaptam Nagymamámtól. 

A tájházban most sajnos nem láthattunk a kiállítva teljes viseleteket, de szép egyedi darabokat igen. 

Kendőt szép rostkötéses selyemrojttal:

Díszes csipkékkel díszített kötényt:

Lányka szoknyát:

A lányka szoknyák nem egy életkorra készültek, hiszen a drága alapanyagokat sokszor külföldről szerezték be. A szoknyákra felhajtásokat varrtak, amit a leány növekedésével leengedtek, s ismét megfelelő hosszúságú volt a szoknya. 

A felhajtásokat a szoknya fonákoldalára varrták. Így ha leengedték, akkor nem látszott annyira  az anyag megfakulása.

Még néhány szép részlet a viseletekből:

Alsónyék közelében az M6-os autópálya építése során közel 80 hektáron végeztek ásatásokat. A leletanyag nagy része a késő-újkori lengyeli kultúra idejéből származik. (i.e.4900-4300). Már ebben az időben készültek szövetek, melyekre közvetett bizonyítékok vannak. Pl a félkész agyagedények alján szövött anyag lenyomata látható. Az agyag szövőszék nehezékek egyszerű szövő keretre utalnak.

Az orsó gombok, orsó karikát a mai technikához hasonló fonásról árulkodnak.

 Forrás: Az Alsónyék Község Önkormányzata által kiadott kiadvány

             A fotókat én készítettem

Sárköz - Decs: Egy világjárta sárközi hímzéses terítő

Ez a sárközi főkötő hímzéses terítő 1938-ban készült. Átmérője 140 cm. Bogár Andrásné Szombati Éva tervezte. A nyolc körcikk alakú hímzés egy csillag alakot ad ki középen. Két sor hímzés kerekíti tovább a terítőt. A szélén selyemszálból készült a rojtkötés.

A körcikk alakú hímzések mindegyikét más-más hímző készítette. Nevüket belehímezték az általuk készített körcikkbe. 

A két sor folyamatos hímzés:

És a rojtkötéses szél:

Közelebbről látszik a csodálatos egyenletessége:

A terítő 1940-ben kikerült Argentínába, s onnan került vissza Magyarországra az elmúlt években. Jelenleg a Decsi tájházban van kiállítva.

Sárköz-Őcsény

Sárköz Tolna megyében található. A Szekszárd és Báta közötti ártéri, mélyen fekvő terület.

Öt települést sorolunk a sárközi települések közé: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék, Báta. A honfoglalás óta lakott vidék. A középkorban magas fejlettségi szintet ért el. Öntudatos mezővárosi polgársága révén a reformáció egyik fontos központja volt. A hódoltság korában a vízszabályozás megszűnt, így elmocsarasodott a terület. A 19.század második felében az ármentesítés következtében robbanásszerű változás következett be. Az egykori halász-pákász falvak szántóművelésre rendezkedtek be. Paraszti lakossága gyors gazdagodásnak, polgárosodásnak indult.

A 19.század végi, 20.század eleji világot lelhetjük meg a sárközi tájházakban.

Az őcsényi tájház különleges, magán tulajdonban lévő tájház. Csapai János gyűjtötte össze az itt látható tárgyakat a családi örökségből és a településről. A mai napig szaporodik a gyűjtemény. A rendszerezésben a szekszárdi Wosinsky Mór múzeum dolgozói segítettek a tulajdonosnak.

Az épület mai formáját az 1880-as évek elején nyerte el, Deák István jómódú őcsényi református gazda idején. Az épület kisebb-nagyobb változtatásokon átesett az idők folyamán. A tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott őcsényi parasztság életmódját, lakáskultúráját, valamint gazdasági felszereléseit mutatja be.

Az első szoba, a tisztaszoba.

Az ágyban felrakott párnákat nem használták. A gazdagság fokát mutatta a párnák mennyisége, s díszítettsége. Van itt szőttes párna:

 Párna horgolt csúppal:

Az ágyat díszítő textília hímzéssel díszített:

A szekrény:

A bölcsőben fekvő csecsemő:

Kicsit részletesebben:

A népviseletbe öltöztetett babák ruházata eredeti régi ruhákból készült:

A kötény rojtkötése selyemszálból készült:

A baba parittya főkötője:

Láthattam még több parittya főkötőt: A fehér hímzésűek a régebbiek:

Később elszínesedett a hímzés, elnagyoltabb lett, egyszerűbb motívumokkal:

Sőt gépi csipkerátétes is készült:

 Egy sárközi kendő rojtja:

És végül egy érdekesség.

Mit gondoltok mi ez? Egy a sárközben használt iskolatáska. Drótból készült. Az egyik oldalra került a palatábla, a másik oldalra a tankönyv. Nem hordtak annyi könyvet, füzetet, mint ma.

A bemutatottakon túl még nagyon sok érdekességet lehet látni ebben a tájházban. Érdemes ellátogatni Őcsénybe.

Források:

http://www.ocseny.hu/elemek/html_elemek/muzeumok_tarlatok/tajhaz/tajhaz.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rk%C3%B6z
A fotókat (az első kettőt kivéve) 2019 májusában készítettem.