Csipkézésem kezdetére nyúlik vissza a Spania Dolina-ról származó kontúr szálas csipke szeretete. Ezért úgy gondoltam, hogy feltétlen el kell mennem erre a kis településre. Egy hóeséses téli napon el is indultam egy utazási iroda által szervezett csoporttal a kirándulásra.
A régészeti leletek tanúsága szerint a község határában már az újkőkor
óta bányásztak rezet és ezüstöt. A középkorban a bányászat német
bányászcsaládok betelepítésével lendült fel. Az érc kitermelése folyamatosan zajlott. A bányászat visszaesése az 1840-es években kezdődött és 1888-ban a bányákat bezárták. A településnek 2011-ben 189 állandó lakosa volt.
A település nevezetessége az Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely 1254-ben épült. A megerősített templomhoz 160 lépcsőfokból álló fedett
lépcsőház vezet.
Megnéztük a bányászat eszközeit bemutató kis múzeumot:
a szépséges kristályokat:
A bányászatra utaló külső látnivalók:
Jellegzetes épülete a településnek a Kopogtató.
A Klopacska, vagy Kopogtató a 16. század első felében épült. Eredetileg a
bányaigazgatóság székhelyéül szolgált. Az épület fatornyában kapott
helyet az ún. „kopogtató”, ez a kereplőszerű hangjelző szerkezet, amely
kopogó hangjával a bányászokat szólította munkába.
Sajnos a tanösvényt nem tudtuk megnézni, mert nagyon csúszós volt az út felfelé a hegyre.
A bányászok feleségei csipkeveréssel foglalkoztak. A csipkeveréssel kapcsolatos bemutatót a Kopogtató épületében láthattuk:
Több Spania Dolináról származó csipkét készítettem.
Készült stóla:
asztali futó:
menyasszonyi keszkenő:
egyházi garnitúra:
ruha betét:
Nem keverendő össze a Spania Dolinás vert csipke a sokác vert csipkével. Sok azonosság van a kontúrszál vezetésében, de a kontúrszálak által közrezárt területeken alkalmazok verések mások. Más a lépték is.