Békés vármegye élő népművészete

 A térségi népművészeti kiállítások sorozat keretében a Békés Megyei Népművészeti Egyesület Vésztőn rendezte meg gyönyörű kiállítását. 

A sokszínű, míves alkotások közül a csipkével kapcsolatos alkotásokat szeretném bemutatni. 

Elsőként Tóthné Kiss Szilvia és Kónya Sándorné közös munkáját. Párnák és takaró felvidéki karéjos csipkével.

Tóthné Kiss Szilvia : Táska sóvári csipkével

Török Judit csipkéi:

Legyező szolnoki csipkével

Zoborvidéki asztalközép

Sál gömöri csipkével

Tóth Károlyné

Keresztelő garnitúra Hont megyei csipkével, sál és keszkenő körmöcbányai csipkével

Voltak még a kiállításon olyan tárgyak is, amelyek nem kimondottan csipkések, de vannak bennük csipkés elemek is.

Táskák subrikával díszítve:

Dísztörölközők rojtkötéssel:

A kiállítás 2025 nyarán volt látható.

Lépésről lépésre 17

 

Egy kevéssé ismert gömöri, levélkés betétcsipkét készítünk most el együtt. 

A csipke mintarajza:

Nézzük, mit is fogunk csinálni!

A csipke szélemintája két sor vászonverés azsúrral:

A jelölt pontban egészveréses kitűzést készítünk:

A levélkék hármas átvetéssel kapcsolódnak a szélemintához:

A jelölt helyen vászonverést készítünk:

Mint már biztos kiderült, a levélkét jelöltem így:

Itt kis vonalkákkal jelöltem, ahol ráhajtások vannak. A mintában én egy ráhajtást tettem mindenhova. Lehet, hogy talán szebb lenne, ha a hosszabb helyekre kettőt tennék.

A csipkét 12 párral készítettem 60-as horgolócérnából. Így 2,5 cm széles lett.

Kezdjünk hozzá!

Bal oldalra feltettem a jelölt számú párt:

A szélemintát elkészítem ameddig lehetett, s feltetteszem a középső három tűre a párokat:

Balra haladok, a szélemintához egészveréssel kapcsolódom:

A bal szélemintát elkészítem, ameddig lehet:

Középről jobbra haladok, ameddig tudok:

Felteszem a szükséges párokat a jobb szélre:

A szélemintát készítem, ameddig lehet, majd kapcsolódok egészveréssel a szélemintáhot, s ismét a szélemintát készítem:

Középen elkészítem a vászonverést, s befejezem a négyzetet:

Elkészítem a középső levélkét:

A bal oldali levélkét hármas átvetéssel kapcsolom a szélemintához:

A jobb oldalon ugyanígy járok el:

S innen ismétlődik a minta elkészítésének sorrendje. Más sorrend is lehetséges. Ez egy változat.

Ezt a mintát is lehet színesben készíteni. 

A szélemintába tehetek színes párokat. Lehetnek a függőlegesen haladók színesek, vagy akár a dolgozó pár is. Ez utóbbi esetben figyelni kell, hogy a hármas átvetés azon fajtáját készítsük, amelyik a dolgozó párt a szélen hagyja.  

Másik lehetőség a következő színezés:

Itt is figyelni kell a hármas átvetés kiválasztására.

Még egy lehetőség:

Jó munkát!

Gránátalmás stóla

Ez a stóla hosszú évek alatt készült el. Sokszor elővettem, sokszor eltettem. Minden alkalommal készült rajta valami. Idén januárban végre elmondhatom, hogy készen van.

Mint minden munka, ez is a tervezéssel kezdődik. 2017 január 14-15-én egy csipketervezési továbbképzésen vettem részt Békéscsabán, amelyet Tóthné Kiss Szilvia vezetett. Erről a továbbképzésről ITT lehet olvasni. Egy gömöri csipke volt a kiindulási alap, melyből terveztük a csipkéket. Ott terveztem meg a mostani stóla gránátalmás szélcsipkéjének alapját:

A stóla csipkéjénél változtattam a két gránátalma közötti elemen. Így a gránátalmák összeérnek, s a középső elem egyszerűsödött:

Ezt a stólát eredetileg a Magyar csipkekészítők Egyesülete 30 éves évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra szerettem volna elkészíteni. El is kezdtem egy régi, ekrű 100-as horgolócérnából. Egyéb elfoglaltságaim miatt láttam, hogy nem leszek készen vele, így félretettem. 

Fél év múlva végre elkészült az az egyik darabja. A balesetem, majd az online szakkör forgatása miatt újabb egy év pihenő következett. Novemberben körül néztem a csipkés holmijaim között, s úgy döntöttem, hogy ha törik, ha szakad, befejezem a stólát.

Elkészítettem a második szélcsipkét is. Hordozó textilnek egy nagyon finom, tört fehér színű pamut szövetet választottam, amely Debreceni János népművész műhelyében készült. 

A  stóla textiljének kész mérete 160x 38cm. Körbe fél centiméteresen gyöngyazsúrral szegtem be. A két végére 4 cm széles azsúr mintát készítettem. Az azsúr minta szimmetrikusan egy cikk-cakk azsúrból, gyöngyazsúrból és egy szélesebb duplán csavart azsúrból áll.

A csipkét úgy varrtam fel, hogy a szélén lévő azsúros szövés ráfeküdjön a behajtásra. El is készült a stóla.

Csipkefajták: gömöri vertcsipke

A gömöri vidék területén jelenleg Magyarország és Szlovákia osztozik.  A szlovákiai rész  a Besztercebányai és a Kassai kerülethez tartozik, a magyarországi rész  pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. A kutatás néprajzilag Gömört önálló tájegységként kezeli, hiszen összeköti a közös történelem, a közös kulturális örökség.

A gömöri asszonyok nem költöttek sokat ruházatukra, nem azokat díszítették. Sokat adtak viszont a lakástextilek igényes elkészítésére. Többféle csipketechnikát alkalmaztak: szálvonás, vagdalás, azsúr, mesterke, csipkeöltések, subrika, rece. Az ezen technikák alkalmazásával megtervezett textilekre végül vertcsipke került. Főleg szél és betétcsipkéket készítettek. A csipke fő jellemzője a nagykaréjos szerkezet, az életfa, gránátalma, tulipán, pávatoll virágzat motívum. A csipke főleg fehér, vagy eredeti színű pamut, len, illetve kender szálból készült. Az északi területen használtak színes szálakat is. A cérna vastagságát a hordozó textil vastagsága határozta meg, a csipke akár 15cm széles is lehetett.

Néhány csipke a Mátray gyűjteményből:

A gömöri motívumok felhasználásával Neszádeliné Kállai Mária által tervezett és készített csipkék:

 tulipános minta feldolgozása

 Gránátalma motívum feldolgozása

 gránátalma motívum feldolgozása

A bevezető szöveg, s az első hat kép Neszádeliné Kállai Mária: A gömöri csipke című könyve alapján készült. A többi képet Neszádeliné Kállai Mária bocsájtotta rendelkezésemre.