A gömöri vidék területén jelenleg Magyarország és Szlovákia osztozik. A szlovákiai rész a Besztercebányai és a Kassai kerülethez tartozik, a magyarországi rész pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. A kutatás néprajzilag Gömört önálló tájegységként kezeli, hiszen összeköti a közös történelem, a közös kulturális örökség.
A gömöri asszonyok nem költöttek sokat ruházatukra, nem azokat díszítették. Sokat adtak viszont a lakástextilek igényes elkészítésére. Többféle csipketechnikát alkalmaztak: szálvonás, vagdalás, azsúr, mesterke, csipkeöltések, subrika, rece. Az ezen technikák alkalmazásával megtervezett textilekre végül vertcsipke került. Főleg szél és betétcsipkéket készítettek. A csipke fő jellemzője a nagykaréjos szerkezet, az életfa, gránátalma, tulipán, pávatoll virágzat motívum. A csipke főleg fehér, vagy eredeti színű pamut, len, illetve kender szálból készült. Az északi területen használtak színes szálakat is. A cérna vastagságát a hordozó textil vastagsága határozta meg, a csipke akár 15cm széles is lehetett.
Néhány csipke a Mátray gyűjteményből:
A gömöri motívumok felhasználásával Neszádeliné Kállai Mária által tervezett és készített csipkék:
tulipános minta feldolgozása
Gránátalma motívum feldolgozása
gránátalma motívum feldolgozása
A bevezető szöveg, s az első hat kép Neszádeliné Kállai Mária: A gömöri csipke című könyve alapján készült. A többi képet Neszádeliné Kállai Mária bocsájtotta rendelkezésemre.
szépek változatosak
VálaszTörlésJó cikk. A negyedik és ötödik csipke egyébként megjelent az Új Idők 1938 évi kézimunka könyvében is (74, 75. oldal). A M. kir. áll. Nőipariskola gyűjteményéből való rajzok.
VálaszTörlés