TK csipke: Népi Mesterségek Művészete

2018. május 16., szerda

Népi Mesterségek Művészete - 2018

Három évente írja ki a Hagyományok Háza a Népi Mesterségek Művészete pályázatot. Az idén egy körmöcbányai csipkével díszített stólát és egy keszkenőt készítettem a pályázatra. A zsűri 1. díjjal jutalmazta munkámat.

Nézzük a pályamunkákat. A körmöcbányai csipkék eredetije a Néprajzi Múzeumban található Budapesten. A mintarajzokat én készítettem el. Mindkét alkotásban felhasznált csipke mintarajzait már régebben közzétettem ebben a blogban.

Nézzük először a keszkenőt.

Először a csipkét készítettem el. 100-as horgolócérnát használtam. A tervezéskor az oldalakon páratlan számú elemet terveztem. A magyar népművészetben hagyomány a páratlan számú elem.

A sarkosításnál két változatot készítettem. Az alkalmazott minta lett a nyerő. A két sarokmegoldás mintarajza:

A szélcsipke mintarajza ITT található.

Alapanyagnak nagyon finom, tiszta pamut batisztot választottam. A keszkenőt 3mm szélesen gyöngy azsúrral körbeszegtem, a sarkoknál ügyeltem a boríték sarok elkészítésére. A csipkét gyöngyvarró tűvel varrtam fel. Ez a tű sokkal vékonyabb, mint a varrótűk, s hegyesebb is. Sokkal szebben, s könnyebben lehet vele dolgozni, mint a varrótűvel. A csipkét mindig saját szálával varrom fel, így nem válik el a csipke és a felvarrás. A keszkenő kész mérete 28x28cm-es.

A stóla csipkéje is körmöcbányai csipke. A szél és betétcsipke változatot is felhasználtam, amiket azsúrsorral kísértem.

A szélcsipke érdekessége, és nehézsége, hogy alakvetés a széle.

A betétcsipke mintarajza ITT , a szélcsipke mintarajza ITT található.
A stóla attól stóla, hogy elég hosszú és elég széles. Így a kész darab 190cm hosszú és 49cm széles. A tervezésnél megint a páratlan számú elem volt a fontos. A csipkék befejezésénél sok időt vett igénybe a szálak eldolgozása. A csipkék 100-as horgolócérnából készültek.

A finom, vékony pamut textilt Debreczeni János szőtte Mezőberényben. A Mesterségek Ünnepén szoktam nála bevásárolni.

Három darabban szabtam ki a stólát. A szabásnál, illetve a méretek kiszámolásánál nagyon figyelek arra, hogy a beszegett textil nehogy hosszabb legyen, mint a csipke. Ha ugyanis hosszabb, akkor vagy nem ér végig a csipke, vagy ha rátartom a textilt a csipkére, akkor hullámos lesz a textil. Egyik esetben sem szép a felvarrás, rontja az összképet, bármilyen szép is a csipke. Az azsúros beszegéshez szükséges anyagmennyiséget is beleszámolva 2 db 12x51cm-es, és egy darab 176x51cm-es darabot szabtam ki. Mindhárom darabot fél cm szélesen gyöngyazsúrral körbeszegtem, miközben a díszítő azsúr is készült. A gyöngyazsúrnál 6 szálat fogtam össze. A díszítő azsúrt elkészítem a kiszabott darabok mindkét szélességi oldalán. A gyöngyazsúrt pamut varrócérnával, az azsúrozást 100-as horgolócérnával készítettem a következő képpen:

A gyöngyazsúrtól számolva: 5 szál kihúzva, 4 szál bent marad, 8 szál kihúzva, 4 szál bent marad, 5 szál kihúzva. Az első bent maradt 4 szálat boszorkányöltéssel átöleltem úgy, hogy cikk-cakk azsúr jöjjön létre. A második bent maradt négy szálat úgy ölelem át a boszorkányöltéssel, hogy a kihúzott 8 szálnál létra azsúr jöjjön létre. Végül a kihúzott 5 szál után az azsúrt úgy készítem, hogy megint cikk-cakk azsúr jöjjön létre. Majd a középen elkészítem az átfordított azsúrt.