A kép Klimó György (1751-1777) pécsi püspököt ábrázolja.
Klimó György papneveldei tanulmánya után egyre feljebb lépkedett az egyházi ranglistán. 1751-ben Mária Terézia püspöki méltósággá nevezte ki. Pécs, Bonyhád és Verőce főispánja is volt egyszemélyben. Korának haladó szellemű előljárója volt. Új plébániákat, templomokat, iskolákat hozott létre. Nevéhez fűződik a tettyei papírmalom, az Engel féle nyomda, a csillagvizsgáló megalapítása.
1774-ben megnyitotta a nyilvánosság előtt a püspöki könyvtárat. Ez a könyvgyűjtemény volt Magyarország első nyilvános könyvtára, amelyet társadalmi helyzetére való tekintet nélkül bárki használhatott. Az alapító szándéka szerint a könyvtár a városban felállítandó egyetemet, valamint a széleskörű ismeretterjesztést szolgálta volna. A polcokon megtalálható volt a korában és korábban megjelent vallástudományi, jogi, orvostudományi, természettudományi és bölcsészet tudományi kötetek. Az alapító egyetemalapítási terve halála miatt nem valósult meg, de könyvtára évszázadokon át betöltötte tudományos, ismeretterjesztő és kultúrális szerepvállalását.
Csipkés szempontból a Klimó Györgyön lévő karing az érdekes. Sajnos nem sok látszik belőle, de érzékelhető, hogy széles csipke díszíti a karing alját és az ujját. A csipke a későbarokk stílusjegyeit viseli. Nagy virágok, köztük nagy hálók.
Varrott csipke, amely valószínüleg francia területen készült. A festmény a rokkokó időszakában készült. Az egyházi használatban tovább használták a drágább, mívesebb darabokat.
Figyelemre méltó még a pallium viselése.
A pallium a katolikus egyházban használt liturgikus ruha, amely a vállak köré tekert fehér gyapjúszövet csíkból áll. Azt a bárányt ábrázolja, amelyet a pásztor Krisztushoz hasonlóan a vállán hord. Viselője lelkipásztori feladatának szimbóluma. Kezdetben csak Róma püspökének tartották fenn, később a pápák néhány püspöknek és érseknek is átadták, köztük Klimo Györgynek.
A múzeumi cimke alapján a festmény 1764 körül készült:
A festményen viszont piros felirat szerepel: Klimo 1751-1777.
Lehet, hogy utólag festették rá a feliratot, vagy a festmény kormeghatározása nem valós. Ki tudja?
A kép eredetiben megtekinthető a Pécsi Püspökség Kincsestára és képtára kiállításán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése