Rojtkötés egy sváb kendő szélén

 Német földről a török hódoltság megszűnése után három szakaszban történt betelepítés.  Az első szakasz 1689-1740-ig tartott. Erre az időszakra a magán betelepítések a jellemzőek. A földesurak egymástól függetlenül, önállóan szervezték a betelepítéseket. A második szakasz Mária Terézia uralkodásának idejére esik 1740-1780-ig. Ekkor már szervezetten történik a betelepítés, amelyet Mária Terézia 1762-ben kiadott rendelete is gyorsít. A harmadik szakaszt II. József 1782-es pátense vezette be. (pátens: törvényerejű rendelet). Tolna megyébe a duna vidékéről Svábföldről  (Hessen, Württenberg) jöttek a telepesek. Ezért az itteni betelepülteket dunai sváboknak nevezik. 

Miért is írok most a svábokról? Mert az itt bemutatott kendőt a svábok öltözködését bemutató kiállításon láttam. A kendő  a Tolna megyei Mözsről származik az 1940-es évekből.

Pontosabban nem is kendő, hanem csak kendő töredék. Fekete selyem alapon barna, sárga selyemhímzés.

Engem a kendőt szegélyező selyemszálból készült rojtkötés ragadott meg.

A kendő szélén két fekete és két barna mintaelem váltakozik:

Kivéve a kendő sarkánál, ahol három azonos színű mintaelemet láthatunk:

Még egy kis érdekesség. A svábok nagyon takarékos emberek. Mutatni akarják gazdagságukat, de csak ott, ahol látszik. Ennek ékes bizonyítéka ez a blúz, amelyet a kabátka (csurák) alatt viseltek.

Ahol látszott a blúz, ott drága, szép anyagból készítették. Ahol viszont nem látszott, mert a kabátka, vagy a kendő eltakarta, ott egyszerű vásznat használtak.  

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1gi_n%C3%A9metek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunai_sv%C3%A1bok