Variációk 25

Ez a pókós-rózsaveréses változat nagyon hasonlít a 23-as variációhoz. Míg ott keretes pók szerepelt, addig itt keret nélküli a pók. Ez a kis változás eredményezi, hogy ez utóbbi szélcsipke keskenyebb, mint az előbb említett.

Kirándulás Csicsmányba

A tavasszal a Békés megyei Népművészeti egyesület szervezésében Zobor-vidékre és környékére kirándultunk. Sok-sok település kincseit láthattuk. Egyik ilyen település Csicsmány volt.

Csicsmány Szlovákiában található, szlovák nevén Cicmany. Írásos források már 1272-ben említik. Lakói mezőgazdasággal, állattartással és házalással foglalkoztak. Története során többször újjá épült. 1921-ben egy tűzvész semmisítette meg a falut. Állami segítséggel épült újjá. 1944-ben  a német megszállás alatt 33 háza semmisült meg, s több mint száz rongálódott meg. Szerencsénkre az újjáépítések során  is megőrizték házaik hagyományos díszítését.
A házak fából épültek. Külső falaikat feketére festették, majd a hímzéseikben, fafaragásaikban  használt motívumokkal fehér festékkel díszítették. 

Ez a település nem a szokásos értelemben vett múzeumfalu. A házakat ma is lakják. Két épület múzeumi célokat szolgál, ahol bemutatják a mindennapi élet tárgyait, viseletüket. Hímzéseik, viseleteik is csodaszépek:

Erről egy későbbi bejegyzésben írok majd.

Csipkefajták: Hvar szigeti csipke

A horvátországi Hvar szigeti csipke különlegessége az alapanyagában rejlik.

Az agave növény leveleiben rejlő szálak adják a csipke alapanyagát. A leveleket a fejlődés adott szakaszában szedik le, majd speciális technikával feldolgozzák a szálakat. Egy vékony, fehér szálat kapnak, ami alkalmas csipke készítésére.

Hvar szigeten a csipkekészítés a bencés apácák kiváltsága. 1664-ben két apáca érkezik a bencés kolostorba, hogy az apácákat a csipkekészítés fortélyaira oktassa. 1836-ban létrehoztak egy leány iskolát, amely több mint 60 évig működött, s oktatta a csipkekészítést. Azóta is hűen őrzik hagyományaikat a bencés apácák.

Az itt készült csipkék három csoportba sorolhatók. 

• A basic tenerifa vagy más néven sol csipke. Ez sugaras szerkezetű varrott csipke. Karton lapon kijelölik a mintát, majd a szálakat sugaras szerkezetben rögzítik a laphoz. ezután következik a minta szerinti szálbeszövés. Ha elkészült a csipke, akkor a karton hátoldalán elvágják a rögzítő szálakat, s készen is van a csipke.

• A másik fajta csipke a tenerifa s meskranjem csipke, s a csomózott rece csipke együttes alkalmazása. A sol csipke szerkezete határt szab a csipke méretének. Ha ugyanis túl nagyra készítenék, akkor a közepén áthaladó szálak miatt ott túl vastag lenne, s ez rontaná a csipke szépségét. Ezt a problémát úgy orvosolták, hogy a csipke közepét teneriffe csipke alkotja, majd ezt veszik körbe csomózott rece csipkével.

• A harmadik fajta csipke mreskanje na okrivu, más néven a csomózott rece:

A Hvar szigeti csipke az UNESCO kulturális örökség része. Szép kiállítás látható a Hvar városban lévő bencés kolostorban.

források:

www.gohvar.wordpress.com

www.en.wikipedia.org

www.stari-grad-faros.hr 

www.tzhvar.hr

www.unesco.org

Ugyanaz a csipke, mégis más... 1.

Amikor elkezdtem a csipkeverés tanulását, mint mindenki más, nagyon bizonytalan voltam. Úgy gondoltam, hogy ami le van rajzolva, vagy fényképezve az "szentírás", attól eltérni nem lehet. Aztán az idő haladtával rájöttem, hogy a csipkekészítés egy rendkívül szabad műfaj. Bátran lehet próbálkozni, a mintát saját szájunk íze szerint alakítani, bizonyos korlátok között színezni is. Persze ügyeltem arra, hogy a hagyományokat megőrizzem. 

Erre a próbálkozásra szeretnék most egy példát mutatni. Négy évvel ezelőtt készült ez a keszkenő sorozat a nagykállói pályázatra. A címe "Egy csipke egy életen át" volt. Akkor második helyezést értek el a keszkenők.

 A keszkenő vászonból, gyolcsból vagy más könnyű fehér kelméből készült, 20–40 cm oldalú, általában négyzet alakú kendő, amelyet vidékenként eltérő alakzatba hajtogatva viselnek a nők a kezükben díszként, ünnepi alkalmakkor. Jellegzetes dísze a szélére varrt fehér csipke. Templomba menet az imádságos- vagy zsoltáros könyvet szokták bele fogni. Tánc közben a férfi vállára fogják. Ebben a pályamunkában ugyanazt a csipkét színeztem az életkornak megfelelően. A csipke mellett két azsúr sorba hímzett boszorkányöltés (margit öltés) van, amit szintén más és más módon díszítettem a csipke színes szálával.

Az első a keresztelői keszkenő. Itt a csipke, s a hímzés is fehér az ártatlanság jelképeként.

A lányok színe a piros. Ezért a következő életkornak megfelelő keszkenőt pirossal díszítettem.

A csipke szélén vezettem két piros szálat, s a fehér boszorkányöltést is átfontam piros szállal.

Miután eladósorba kerül a lány, jó esetben férjhez megy. Az ekkor használatos keszkenő az ünnepélyességet, a pompát jelképezi. Ezért aranyszállal készült a díszítmény.

A csipke szélén halad és a pöttyöcskéket is körbeveszi egy-egy aranyszál. A fehér boszorkányöltést nem csak átfontam az aranyszállal, hanem az öltések mentén is megjelenik.

A népviseletekben a gyermekek születése után az asszonyok ruházata egyre sötétebbé válik. Ezért a következő keszkenő díszítése bordó.

A bordó szín a csipke két szélén jelenik meg. A fehér boszorkányöltésre varrtam egy sor bordó boszorkányöltést az előző öltéseket átölelve.

Mivel az élet véges, az utolsó keszkenő a gyász keszkenő. Ez fekete díszítést kapott.

Itt a csipke szélén fut két szál fekete cérna, de a vetülék szál (dolgozó) is fekete. A fehér boszorkányöltésre hímeztem egy fekete boszorkányöltést is az azsúr sort felhasználva.

Ha megnézzük egymás mellett a csipkéket, akkor látjuk, hogy ugyanaz, mégis más.

Variációk 24

Ez is egy pókos változat keretes pókkal:

Múltunk, örökségünk: Békéscsaba, Szlovák tájház

Itt a nyár, bár pillanatnyilag ez nem nagyon látszik. Ha elindulunk kirándulni, akkor egyik uticélunk lehet Békéscsabán a Szlovák tájház. A Garay utca 21. szám alatt található a 19.századi épületből kialakított tájház. Az épület az alföldi háztípusok egyike. A módos paraszt tárgyain keresztül mutatja be a 19.századi életet. A szlovákok betelepítése több mint 150 települést érintett. Ezek egyike Békéscsaba. A betelepültek főként mezőgazdaságból éltek. Ezt az életet mutatja be a tájház az igényesen berendezett házban.

 

Amikor arra jártam, a ház felügyeletét végző úr nagyon kedvesen, s részletesen mesélt a szlovákság betelepüléséről, életükről, használati tárgyaikról. Mindenkinek ajánlom, aki csak teheti látogasson el a tájházba. Az érdekes történetek meghallgatása mellett szép textileket is láthatunk.

Néhány kép a tájházból:

A tiszta szoba

Slingelt párnavégek

A csabai szűcshímzésre jellemző kakasos motívum

A csengettyűs ágy

 

Csipkefajták: Chantilly csipke

A Chantilly csipke a tüll alapú vertcsipkék csoportjába tartozik.

A csipke a nevét egy kis francia városról kapta, amely Párizstól 40km-re északra található. A 17.században de Longueville hercegnő szervezte meg a csipkegyártást a városban. Az itt gyártott csipke nagyon népszerű lett egyrészt a hercegnő támogatása miatt, másrészt Párizs közelsége miatt. A következő fellendülés XV. és XVI. Lajos uralkodása alatt volt tapasztalható. 1870-ben a csipkeházak váratlanul tönkrementek. Ekkor a csipketermelés megszűnt a városban. I. Napóleon idejében Normandiában elsősorban Bayeux területén ismét elkezdik készíteni a Chantilly csipkét, bár itt nem voltak hagyományai a Chantilly csipke készítésének. A hagyományos technikát és mintákat használták. Az 1830-as években érte el népszerűsége csúcsát. Szintén nagyobb mennyiségben készítettek Chantilly csipkét Geraardsbergen-ben, a mostani Belgium területén.

1844-ben a gépi csipke megjelenésével szabadalmaztatták a gépi Chantilly csipke készítését. A gépi csipke megjelenése nagyon jó minőséget, tömeg termelést tett lehetővé. A gépi és a kézi Chantilly csipke nehezen különböztethető meg egymástól. 

A Chantilly csipke alapja nagyon finom tüll háló. A mintája finom virágokat, leveleket, indákat tartalmaz, amelyeket vastagabb, azonos színű kontúrszál emel ki. A háló és a mintázat egyszerre készül. Az alakzatok finoman árnyaltak. Ezt az árnyalást a mintázat kialakításához használt párok számának változásával érik el. A csipke színe  fekete, vagy  fehér. Alapanyagként igen vékony selyem szálat használnak. A fehér csipkénél len szálat is alkalmazhatnak. A nagy darabokat több részletben készítették el, majd láthatatlanul összedolgozták. 

A következő csipke kendő az 1860-as évekből származik:

Néhány szépséges részlete:

Egy spanyol kendő szintén az 1860-as évekből:

És még néhány szép csipke részlet. Némelyikről el sem hisszük, hogy csipke. Inkább rajznak, festménynek tűnik:

 

Források:
www.wikipédia.org

www.belovedlinens.net

www.britannica.com
www.pinterest.com