Miseruha a XVIII. századból fémcsipkével

Gyanútlanul sétálok be a Baktalórándházán lévő Dégenfeld Kastélymúzeum kapuján. Jöttem megnézni hol tanácskozott a haza sorsáról 1711 januárjában  II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal. A harmadik teremben szembetalálkoztam egy XVIII. században készült miseruhával, amely dúsan díszített fémszálas vertcsipkével. Először nem akartam hinni a szememnek, hogy csak úgy, körbejárhatóan, üvegketrec nélkül láthatok egy ilyen régi, számomra nagyon érdekes textilt. A csodálkozástól felocsúdva alaposan szemrevételeztem.  

A miseruha elölről:

hátulról:

A miseruha alapanyaga kétféle selyem szövet. A két szélén kékes színű, középen színes. Csipkével díszítették a körvonala mentén és a két textil összevarrása mentén.  

Széles, aranyszínű fémcsipkével van díszítve elől, hátul. 

A csipke kontúrszálas csipke. A szélén pikós fonat halad.

 A fémszál selyem bélésszálra tekert aranyszál. Az alapszál vékonyabb, a kontúrszál egy vékonyabb, s egy vastagabb szálból áll. A csipke erősen megkopott, s így a képen jól látszik mind az eredeti kinézete, mind pedig a bélésszál is.

Az elején és a hátán is V alakban egy más mintájú, keskenyebb szélcsipke halad.

A csipkét nem konkrétan erre a ruhára készítették, hanem méterben készült, s azt szabták méretre. Az összedolgozás itt jól látszik:

Nem ügyeltek a minta folytonosságára.

Itt pedig fedi egymást a két csipke:

A váll kialakítása:

A miseruhához tartozik egy papi stóla is:

Ennek a csipkéje megegyezik a miseruhán látott keskenyebb csipkével. A sarkosítás még nem ismert. Varrással oldják meg a sarokhoz igazítást:

Aki teheti, menjen el és nézze meg. Élőben sokkal szebb, mint a fotóimon. Sajnos a fényviszonyok, no meg az én ügyetlenségem miatt, a képek nem adják vissza ennek a barokk miseruhának az igazi szépségét.